Jeles napok
avagy a kar�csonyi �nnepk�r

Mit keres n�prajzi �r�s egy evang�likus lapban ?! Egyr�szt az �rdekl�d�sedet, m�sr�szt nem �ll t�vol egym�st�l a keresz-t�ny �let a n�pi kult�r�t�l. S b�r igaz, hogy szok�saink szerves egys�gben fejl�dtek azzal a kereszt�nys�ggel, amelyet a reform�ci� �ta m�r katolikus vall�snak neveznek, t�ved�s azt hinni, hogy a purit�n evang�likus polg�rok kivetettek minden “cifra” hagyom�nyt �let�kb�l. Sok szok�s evang�likus falvakban is tov�bb �l. Egy Szabolcs megyei eredetmonda sz�l kedvesen az �nnepek, vall�sok szerinti megoszl�s�r�l:

“Elment h�rom pap v�ndorolni, �nnepet keresni. Reform�tus, r�mai, g�r�g. A reform�tus ment csizm�ba, a r�mai ment cip�be, a g�r�g ment bocskorba. El�rtek egy nagy vizet, le kellett nekik huzakodni. A reform�tus �tment, nem kellett neki huzakodni. A r�mai a cip�j�t leh�zta, �gy ment �ltall, a g�r�g pedig a bocskort f�zte. T�l a vizen a r�mai hamar f�lh�zta a cip�j�t, ment a reform�tus ut�n, igyekezett. A g�r�g meg f�zte a bocskorj�t, h�tramaradott. A reform�tus �rt oda legel�bb, a sz�nit az �nnepeknek kiv�logatta. A r�mai is �sszeszedte a jav�t, a g�r�g pedig f�lmarkolta az eg�szet, ami maradt, apr�-csepr�. Ez�rt van a g�r�g�knek sok �nnepe. Azt mondta a g�r�g: �n viszem mindet, nem hagyok egy cseppet se!”

Hagyom�nyaink �s szok�saink egy r�sze abban a r�gm�ltban gy�kerezik, ahol az egyh�zi liturgia �s a pog�ny �nnepl� szok�sok szerves egys�get alkotnak. Minden primit�v k�z�ss�gben a vall�snak az �let rendez�s�ben komoly szerepe van. Az �nnepekhez k�t�d� szab�lyok betart�sa nem csup�n �nnepl�st, a sz�rke h�tk�znapokb�l val� kil�p�st jelentett, hanem komoly �letszab�lyoz� rendszert, s gyakran az �giekkel val� kommunik�l�s egy form�j�t. Mint majd l�tjuk ezeken a napokon sok metafizikus elemen pr�b�ltak �rr� lenni j�sl�s, m�gikus var�zsl�s ... stb. �tj�n, amelyet olyan szigor� formali-t�s jellemzett, hogy annak elv�t�se boldogtalans�got, szeren-cs�tlens�get stb. hozhatott a h�zra. Az egyh�z a m�r eml�tett er�s befoly�sa miatt az �nnepek f�l�tt is “uralkodni akart”, �gy bizonyos szok�sokat megszentelt, vagyis egyh�zi �nnepp� emelt, - hogy ezzel is mag�hoz �desgesse a h�veket -, bizo-nyosakat pedig elt�rt; a folyamat azonban ford�tva is m�k�d�tt: bizonyos egyh�zi szok�sokat id�vel az egyh�z kivetett, de megmaradt a n�p hagyom�nyaiban.

Mit jelentett, s jelent ma is az �nnep? A f�c�m szavaival �lve az �nnep volt a szent, a h�tk�znapok pedig a prof�n. A szent kezdetekben olyan t�rgyakat, helyeket jel�lt, amelyeket f�ltve �vtak az evil�gi “hat�sokt�l”. Ilyen �rtelemben az �nnepnapok is szentek (�s ez most f�ggetlen a “szent” f�n�v katolikus haszn�lat�t�l), amelyeket a prof�nt�l, azaz a h�tk�znapit�l, a k�z�ns�gest�l kellett v�deni. Miben nyilv�nult meg mindez? Az �nnepi �lt�zetben, az adott napon a munka elhagy�s�ban, �nnepi �telek fogyaszt�s�ban …stb.

A k�vetkez�kben f�lsorolom a t�li �nnepk�r jeles napjait:

Andr�s napja (november 30.), Borb�la a hajadon l�nyok, a b�ny�szok �s t�z�rek v�d�szentje. �nnepnapja december 4-e. Mikl�s (december 6.), Luca napja (december 13.), Tam�s napja (december 21.), Kar�csony, Istv�n napja (december 26.), Apr�szentek napja (december 28.), Szilveszter (december 31.), Kiskar�csony (janu�r 1.), V�zke-reszt (janu�r 6.). December 28-a J�nos napja, m�g ma is sok hely�tt a borszentel�s �nnepe. R�szletesebben a hely sz�ke, vagy ink�bb a t�ma b�s�ge miatt csak n�h�nyr�l �rok.

Mikl�s (december 6.): A kis�zsiai Myr�ban �l� Szent Mikl�s p�sp�k a keleti egyh�z legtiszteltebb szentjei k�z� tartozik. A g�r�g katolikusokn�l eml�knapja m�g ma is k�telez� �nnep, m�g a r�mai egyh�z a 16.sz. v�g�n elt�r�lte annak k�telez� jelleg�t. Mikl�s p�sp�k j�t�tem�nyeir�l v�lt nevezetess�, s � lett a hal�szok, r�v�szek, v�zimoln�rok ill. a foly�k mell� telep�lt magyarorsz�gi benc�s ap�ts�gok v�d�szentje. Ma k�t arc� Mikul�s �l a hagyom�nyokban ill. a k�tf�le elem legt�bb helyen �sszeolvadt: egyik a szent p�sp�k legend�j�val �sszef�gg�, �jjel titokban aj�nd�kot osztogat� j�s�gos �regember; a m�sik a sz�monk�r�, felel�ss�gre von�, b�r�i szerepet mag�ra �lt� alak. Dun�nt�lon a k�zelm�ltig �lt a szok�s, hogy Mikl�s napj�n a leg�nyek, s�t n�s f�rfiak is bekormozott arccal, kiford�tott bund�ban l�ncot cs�rgetve ijesztgett�k a gyerekeket �s nagyobb l�nyokat.

Cs�k�nyban a Mikl�s-j�r�sban m�r k�t alakoskod� vett r�szt. Az egyik Szent Mikl�snak, a m�sik �rd�gnek (vagyis krampusznak) �lt�z�tt. Mikl�s hossz� bund�t viselt, kenderszak�llat ragasztott, derek�t l�nccal k�t�tte k�rbe, botot vitt a kez�ben; az �rd�g rossz ruh�ba �lt�z�tt, n�ha szalm�b�l p�pot is k�sz�tettek a h�t�ra. Az �rd�g vessz�korb�ccsal fenyegette a gyerekeket, nagyobb l�nyokra r� is vert.

A Mikl�s-napi b�r�i szerepnek egy m�sik megnyilv�nul�sa (amely val�sz�n�leg a k�z�pkori di�khagyom�nyb�l ered), amikor a p�sp�k�t megszem�lyes�t� figura k�s�ret�vel egy�tt felkereste a h�zakat, a gyerekeket vizsg�ztatta, megim�dkoztatta majd b�ntette �s jutalmazta. A l�nyoknak, menyecs-k�knek sorban kellett meggy�nniuk, hogy ki a szeret�j�k, aludtak-e vele...stb. Gimesben m�g a hetvenes �vekben is �lt a szok�s, s a Mikul�st alak�t� leg�ny a k�vetkez� versik�t mondogatta:

Jani, Mari, Piroska
Tudj�tok-e mi van ma ?
Hoz az �reg minden j�t
Piros alm�t sok di�t.
H�t m�g mit, h�t m�g mit ?
Frissen v�gott suhog�t.

Az aj�nd�koz� piros Mikul�s falvainkban kb. 50 �ve terjedt el haz�nkban. B�k�n p�ld�ul, ahol n�h�ny �vtizede m�g “l�ncos Mikul�s” j�rt h�zr�l-h�zra, ma m�r “aj�nd�koz�-piros” Mikul�s kopogtat be az ajt�kon.

Bukovin�ban a n�pi megfigyel�sek szerint ilyenkor kezd�d�tt az “igazi t�l”, vagyis a h�es�s, ez�rt �gy tartott�k, hogy “Mikl�s megr�zta a szak�ll�t.”

Luca napja (december 13.): Lucia szint�n a katolikus egyh�z szentjei k�z� tartozik, aki a legenda szerint, sz�zess�get fogadott, �let�t Krisztusnak szentelte. Kev�s olyan jeles napunk van, amelyhez annyi hiedelem �s szok�s kapcso-l�dik, mint a Luca naphoz. �n most csak n�h�nyat eml�tek k�z�l�k. A n�phit k�tf�le Luc�t ismer: a j�s�gosat �s a boszork�nyosat. A n�phagyom�nyban az ut�bbi terjedt el. Luca-asszonyr�l m�r az 1875-�s �vb�l is van feljegyz�s: “Minthogy Sz. Lucza a j�mbor asszonyokat �s le�nyz�kat �let�ben olykor meglepte, j�ra serkentette...” E naphoz k�t-het� term�kenys�g var�zsl�s, h�zass�g-, hal�l-, id�j�sl�s, vagy bizonyos n�i munk�k tilt�sa �s a lucasz�k k�sz�t�se.

Luca napj�n az els� l�togat� meghat�roz� volt, hiszen ha az f�rfi volt, �gy azt mondt�k, hogy az �llatszaporulat bika lesz, ha n�i, akkor �sz�. E naphoz k�t�d�tt a ty�kok term�kenys�g-var�zsl�sa, s ezzel f�gg�tt �ssze a fon�s, varr�s tilalma, mert �gy gondolt�k, ezzel bevarrj�k a ty�k toj�k�j�t. Ezzel szemben mond�k�kkal, m�gikus var�zsl�sokkal pr�b�lt�k n�velni a toj�shozamot.:

Pipi, pipi pipik�m,
Gyertek el� picik�m !
Fijas tingirimet adom,
Tik meg nekem toj�st attok...

mondogatt�k Beretty��jfalun a ty�koknak Luca reggel�n �s k�zben legal�bb h�tf�le magot sz�rtak el�j�k eles�gk�nt. Mindehhez, mint hasznos cselekedet t�rsult a lop�s, vagyis minden gazdasszony szomsz�dj�t�l elcsent egy mar�k szalm�t �s egy toj�st, amelyet beletett a toj�f�szekbe, mik�zben ezt mondta:

“A mi ty�kunk tojog�jjon,
a szomsz�d� kotkod�jjon !”

D�l-Dun�nt�lon k�l�n�sen n�pszer� volt a Luca napi kotyol�s. (Bizonyos helyeken luc�z�s ill. pal�zol�s n�ven emlegetik.) Ilyenkor a 8-12 �ves fi�gyerekek h�zr�l h�zra j�rva �nekelt�k �s mondt�k a term�kenys�gvar�zsl� m�gikus sz�vegeket. A szalmacsutakot a h�z ajtaj�ban letett�k �s r��ltek, vagy r�t�rdeltek, �gy, hogy k�zben a fenek�ket hozz��t�gett�k. Egy darab f�t is tartottak a kez�kben, amelyet �gy kellett �szrev�tlen�l ellopniuk. �gy k�rdezt�k meg az ajt�ban: “Szabad-e luc�zni?” Ha a h�zigazda beengedte �ket a szo-b�ba, akkor let�rdeltek a szalm�ra �s hossz� verset mondtak. Ut�na egy f�lmar�k szalm�t sz�tsz�rtak a szob�ban, egy r�sz�t k�s�bb a ty�kok al� tette a gazdasszony. A h�ziasszony a term�kenys�gvar�zsl�s�rt p�nzt vagy gy�m�lcs�t adott nekik, amelyet ha kev�snek tal�ltak, akkor �tkot sz�rtak a h�zra ilyenk�ppen: “Egy csib�j�k legyen, az is vak legyen !”

A Luca napot a magyar nyelvter�leten gonoszj�r� napnak tartott�k, ez�rt k�l�nb�z� tr�kk�kkel v�dekeztek a boszor-k�nyok ellen. A boszork�nyok f�lismer�s�re k�sz�tett�k a luca-sz�ket. Ezen a napon kellett elkezdeni, s kar�csonyig kellett befejezni annak k�sz�t�s�t, amelynek alakj�t, form�j�t szigor� el��r�s szab�lyozta. Pereszl�nyben p�ld�ul kilencf�le f�b�l k�sz�lt. Azt tartott�k, hogy a kar�csonyi mis�n a sz�kre �llva f�l lehet fedezni ki k�z�tt�k a boszork�ny. Menas�gr�l, egy sz�kely k�zs�gb�l val� K. R�za n�ni, akir�l �gy h�rlik megmutatta a falunak ki a boszork�ny:

K�v�ncsis�ga vezette arra az elhat�roz�sra, hogy f�rj�vel Lucasz�ket k�sz�ttetett. Kar�csony napj�n kend�je al� dugta, s elindult vele az �jf�li mis�re. Sokan voltak a templomban, �gy csak k�z�pen tal�lt helyet. Im�dkozott szent al�zattal, majd �vatosan lehelyezte a sz�ket �s r��llt. A remekm� azonban abban a pillanatban reccsent egyet �s levetette mag�r�l R�za n�nit, aki nekiesett az el�tte �ll�knak, s t�bbet k�z�l�k fell�k�tt. T�madt nagy riadalom, �s valaki elki�ltotta mag�t, hogy “ott a boszork�ny”! Az asszony hirtelen f�lkapta a sz�ket, menek�lt ki a templomb�l, �s id�s kora ellen�re �gy futott, hogy a l�ba alig �rte a f�ldet. A falu n�pe pedig sza-ladt ut�na kiab�lva. Volt aki l�tta a szarv�t, ahogy a kend�je alatt p�posodott, m�sok pedig esk�dtek r�, hogy a farka l�gott ki a szokny�ja al�l. Szeg�ny asszony l�lekszakadva rontott be a h�zba, �s reteszelte be az ajt�t, de a t�meg m�r ott kiab�lt �s d�r�mb�lt az ablaka alatt. A kemence mellett szundik�l� f�rje fel�b-redve a nagy l�rm�ra, �s l�tva kifulladt feles�g�t, csak annyit mondott csendesen: “Haj R�za lelkem, �n ezt m�n r�gen tudtam, hogy te vagy a boszork�ny”.

A Dr�vasz�gben �gy tartott�k, hogy a szint�n kar�csonyig elk�sz�tett lucaingben is f�l lehetett fedezni, kiben rejlik a boszork�ny.

E napon j�rtak a Luca-napi alakoskod�k. Maga a szok�s, hogy a fi�k vagy a l�nyok titokzatos leplekbe b�jva term�szetfeletti l�nyek k�p�ben ijesztgett�k a falu n�p�t, m�s jeles napokon is szok�s volt. Luca napon feh�r lepelbe b�jtak, s az�rt jelentek meg, hogy ellen�rizz�k, vajon betartj�k-e a munkatilalmat.

“Eccer egy asszony �tment a szomsz�dba, h�t l�tja, hogy a szomsz�dasszony mos. Mongya neki:
- H� maga mos ? M�ma Luca van!
- � mire a Luca-puca elj�n, addig hacc� kimosok.
Ahogy azt kimondta - �ppen kezibe v�t a sulyok- k�v� v�t.”
(1969 -Soltvadkert)

A Luca napi alakoskod�k k�l�n�sen b�szk�k voltak arra, ha szem�ly�k nem tud�dott ki. Ez�rt n�m�n j�tszottak. Miku-l�sokhoz hasonl�an a Luc�k is k�tarc�ak: hol faggat�dznak, b�ntetnek, hol aj�nd�kot osztogatnak.

M�g nem l�ttam, b�r sz�vesen megn�zn�m, hogy hogyan zajlik a leg�nyek Luca-napi m�k�ja. Leszedt�k �s elcser�lt�k a l�nyos h�zak kapuit, szalm�val torlaszolt�k el a bej�ratot, vagy �ppen sz�tszedt�k a szekeret, majd �sszerakt�k a h�ztet�n.

Kar�csony (december 24.) est�je sz�mos hiedelmet vonz maga k�r�. Ezek t�bbnyire m�g a kereszt�nys�g el�tti id�kre ny�lnak vissza, vagyis a t�li napfordul�val kapcsolatos m�gikus elj�r�sok, de m�ra m�r keveredtek az �nnep keresz-t�ny elemeivel.

Ezen a napon tilos volt erd�n, mez�n tev�kenykedni, mindenki csak a h�z k�r�l dolgozott. Tilos volt k�lcs�nadni �s k�lcs�nk�rni, mert az elvitte a gazda haszn�t. Ugyan�gy nem volt tan�csos varrni, foltozni, nehogy h�lyog legyen a gazdasz-szony szem�n. A j� szaporulatot seg�tette, ha lencs�t f�ztek a j�sz�gnak, vagy ha megveregett�k �ket. Ha az �llatok ezen a napon bal oldalukon fek�dtek, hossz�, hideg t�lre lehetett sz�m�tani.

Ha kar�csony “b�jtj�n” kukor�kol a kakas, sz�m�tani lehetett arra, hogy valaki meghal a h�zb�l. “Szerencs�s” volt, aki �ppen kar�csonykor halt meg, mert akkor b�nbocs�natot nyert.

Az esti vacsor�n�l mindennek meg volt a maga el��r�sa �s jelent�se. P�ld�ul jelent�s�ge volt a sz�pen h�mzett kar�csonyi abrosznak is, amelyet kiz�r�lag erre az alkalomra haszn�ltak. Az �nnep fontos kell�ke volt az asztalon a keny�r, s valahol a kal�cs. Jelent�s�ge volt annak is, hogy az asztalra ker�l� keny�r eg�sz legyen, hogy a teljes esztend�re b�ven legyen. Az asztal al� sz�n�t, szalm�t tettek, hogy a gazda majd azt tegye az �llatok al�, ez�ltal biztos�tva eg�szs�g�ket a k�vetkez� esztend�re.

Az alm�nak kar�csonykor sokf�le m�gikus szerepet tulajdon�tottak. A pal�cokn�l p�ld�ul egy alm�t annyi fel� v�gtak, ah�nyan voltak a csal�dban, s mindenki kapott bel�le, hogy �sszetartson a csal�d vagy ha valaki elt�vedne hazatal�ljon. A kar�csonyi di�ev�s sz�les e haz�ban elterjedt szok�s volt. Az eg�szs�ges di� eg�szs�get, a rossz betegs�get jelentett. Szok�s volt a di�dob�l�s. Jelent�s�ge, jelent�se t�jank�nt k�l�nb�z�tt. Nyitragerencs�ren ezt mondt�k:

“�des angyalk�im megaj�nd�koztatok er�vel, eg�szs�ggel, �n megaj�nd�kozlak egy-egy di�val.”

N�pszer� kar�csonyi szok�s volt magyar nyelvter�leten a k�nt�l�s �s a betlehemez�s. Amikor 24-�n az ifjak k�nt�lni mentek, az annyit jelentett, hogy k�rbej�rt�k a falut, k�sz�nt�ket mondva, s �nekelve. Mind-ez�rt �ltal�ban jutalmat k�rtek �s kaptak. Ilyen sz�munkra is j�l ismert k�nt�l� �nek a Csordap�sztorok vagy a Betlehem, betlehem a te hat�ridba kezdet�.

Barcas�g falvaiban szok�s volt, hogy n�gy-�t kisfi�b�l �ll� csoport felkeresse a rokonokat, szomsz�dokat, a sz�l�k j�bar�tait, s az ajt� el�tt k�sz�nt�t �nekeljen. Az al�bbi �neket a gy�jt�k m�r cig�nyokt�l hallott�k, akik azonban ezt r�-gebben a cs�ng�kt�l tanulhatt�k:

Felkel�k, felkel�k sz�p piros hajnalba,
Nyilv�n l�tom, nyilv�n menyorsz�g kapuja.

Azon emelkedik egy kerek dombocska,
Azon nevelkedik egy �des almafa.

�des az alm�ja, cukros a levele,
Hogyne s�rn�k, r�n�k, hogy kapjak bel�le.

Az �nek elhangz�sa ut�n �ltal�ban valamilyen tr�f�s, aj�nd�kk�r� k�sz�nt�t mondtak:

A nagy �ri�sn�l
Kilenc �vet laktam,
A V�r�s tengerbe
Nagy halakat l�ttam.
L�ttam, az erd�b�l
Kifutott egy r�ka,
Olyan v�t a farka,
Mint egy m�joshurka.

A vers ut�n a gazda a gyermekeket h�zba h�vta, vagy a k�sz�b�n osztotta sz�t az el�k�sz�tett di�t, alm�t, kal�csot.

�n kicsike vagyok,
A fogaim nagyok,
Megt�r�m a di�t,
Csak sokat aggyatok !

A betlehemez�s nagyobb el�k�sz�letet ig�nyl� dramatikus j�t�k. T�bb t�jank�nt v�ltoz� elemb�l �ll, amelyek k�l�n-k�l�n is meg�llj�k a hely�ket. Ilyen a b�bt�ncoltat� betlehemez�s, a sz�ll�skeres�s, vagy a Her�des-j�t�k.

... J�reggelt b�lcs kov�cs!
M�rt nem att�l sz�ll�st ?
M�rt nem att�l Sz�zany�nknak
�jszak�ra sz�ll�st ?

Ha �n tuttam volna
Hogy te vagy M�ria,
Aranyb�l is, ez�stb�l is
Sz�ll�st attam volna.
�n pediglen hideg f�ldre
Lefek�ttem volna. ...

Az ostyahord�s t�bbnyire kar�csony b�jtj�n vagy n�h�ny nappal el�tte t�rt�nt. A k�ntortan�t� az iskol�s gyerekekkel minden csal�dnak megfelel� sz�m� osty�t k�ld�tt. Ennek fej�be a csal�dok a tan�t� sz�m�ra lisztet, babot, toj�st, kolb�szt, hurk�t stb. adtak. Az ostya a kar�csonyi vacsora fontos r�sz�t k�pezte, amelyet sok helyen m�zzel, borssal, fokhagy-m�val egy�tt ettek, s�t az �llatoknak is adt�k eg�szs�gvar�zsl� c�llal.

Mikor az �r J�zus vil�gra sz�letett,
El�sz�r is mihozz�nk hasonl� gyerek lett,
Mint mennyei mester tan�tott sok j�ra,
Most az ostyasz�nbe test�t nek�nk aggya.

Hozzt�k a p�sztorok sajtot, b�r�nyk�kot,
Mi is azonk�ppen horgyuk az osty�kot
Sz�lljon erre a h�zra
Isten �ld�sa.

Az �jf�li mis�re �ltal�ban egy�tt ment a csal�d. Ekkor kellett magukkal vigy�k Luca �ta k�sz�tett sz�ket, vagy inget. Ugyancsak e napon kellett megn�zni, vajon kivir�gzott-e a Borb�la-�g. A kar�csony �jf�li id�j�r�sb�l j�soltak a k�vet-kez� �vi term�sre. J�szd�zs�n p�ld�ul �gy tartott�k, ha csillagos az �g az �jf�li misekor, akkor sok kukorica lesz. Legkedvesebb azaz elk�pzel�s, hogy az �jf�li mise alatt megsz�lalnak az �llatok �s kibesz�lik a gazd�jukat

A kar�csonyfa �ll�t�s szok�sa mai form�j�ban �jabb kelet�. N�met protest�ns szok�snak tartj�k, amely haz�nkba a Monarchia idej�n ker�lt be, s az 1920-as, 30-as �vekben terjedt el. Osztr�k n�prajzkutat�k szerint elterjed�s�ben nagy szerepe lehetett az els� vil�gh�bor�nak, amikor a katon�knak k�z�s kar�csonyf�t �ll�tottak. Nem v�letlen, hogy a m�r megl�v� hagyom�nyokba ez az �j elem olyan hamar be tudott illeszkedni. A magyar n�p k�r�ben l�tezett hasonl� szok�s. Az �gynevezett term��g a t�li napfordul� �nnep�re kiakasztott, term�-kenys�get jelk�pez� z�ld �g volt, majd a kereszt�nys�g elterjed�se ut�n �j tartalommal tel�t�d�tt, s a teremt�sre eml�kez� paradicsomj�t�k �letf�j�t jelk�pezte. A d�szek ugyan�gy kett�s eredet�ek: a rajta cs�ng� di� �s alma a term�kenys�g, a l�nc pedig egyes f�ltev�sek szerint a paradicsomi �letf�n tekerg� k�gy� jelk�pe.

Az aj�nd�koz�s szok�sa m�g k�s�bbi kelet�. Az tulajdon-k�ppen nem m�s, mint a szeretet ad�s�nak szimbolikus jel-k�pe. Aj�nd�k szem�lynev�nk is azt fejezi ki, hogy a sz�letett gyermek Isten aj�nd�ka, szeretet�nek megnyilv�nul�sa.

December 25-e a csal�d �nnepe. Ez is, mint minden nagy �nnep munkatilalommal j�rt. Leszp�den �gy mondt�k: “Ha ett�nk, akkor a t�ny�rokat sem mostuk el, akkor azt f�lreraktuk �s m�snap mostuk el.” Pereszl�nyben a hamut, a szemetet nem vitt�k ki, mert �gy v�lt�k, ezzel kivinn�k a szerencs�t a h�zb�l. J�szd�zs�n kar�csony napj�n nem f�s�lk�dtek.

Istv�n napja (december 26.): Szent Istv�nt a keresz-t�nyek els� v�rtan�jak�nt tartj�k sz�mon. E naphoz k�t�dik a reg�l�s szok�sa, amelyet a kutat�k a legarchaikusabb szok�snak, a t�li napfordul�ra utal� var�zssz�vegnek tartanak. A d�ldun�nt�li reg�l�k sorra j�rt�k a h�zakat k�cs�gdud�val, cs�rg�sbottal, s �nekeltek. A reg�s�nekek hossz�ak voltak, amelyeket azonban r�szekre bonthatunk. Tartalmaz egy Bek�sz�nt�t: pl:

Kejj f�l gazda, kejj f�l, sz�llott Isten h�zodra
Sok�val, sereg�vel, vetett asztal�val,
sz�rnyas angyal�val, teli pohar�val.... (Boldogfa)

Azt�n k�vetkeztek a j�k�v�ns�gok, a leg�nyek, le�nyok �ssze�nekl�se,

... itten tudunk egy leg�nyt, kinek Jancsi,
amott tudunk egy le�nyt kinek neve Tercsi ...,

majd az adom�nyk�r�s.

�lland� r�sz a dalban, amely az egyes r�szeket is elv�lasztja:

“Haj reg� rejtem, reg�, reg�, reg� rejtem.”

Apr�szentek napja (december 28.): Her�des t�meges gyermekgyilkol�s�nak az eml�knapja. Mivel akkor a kisfi�k estek a szenved�s �ldozat�ul, most a l�nyokon volt a sor. Apr�szentek hajnal�n a leg�nyek alig v�rt�k, hogy korb�csolni mehessenek. A korb�csot 8 sz�l f�zfavessz�b�l font�k �s ezzel vert�k meg azt, akinek j�t k�v�ntak. Azt tartott�k, hogy akit apr�szentek napj�n nem korb�csolnak meg, a j�v� �vben beteges lesz, s ha leg�ny nem fog megh�zasodni, ha le�ny nem fog f�rjhez menni. L�nyos h�zakhoz a leg�nyek gyakran olyan kor�n mentek, hogy a le�nyt m�g �gyban tal�lj�k, s nem egyszer �gy megvert�k, hogy orvosi beavatkoz�sra volt sz�ks�g. A szok�s elfajul�sa magyar�zza annak elhal�s�t, de “fino-m�tott v�ltozatban” a leg�nyn�p m�g ma is sz�vesen kiveri az asszonyn�pet �gy�b�l. Voltak ugyan lelem�nyesek, akik elb�jtak a megpr�b�ltat�s el�l, de mindhi�ba, mert �ket k�s�bb titkon kilest�k, s �gy adt�k meg a nekik j�r� ver�st.

A kisgyermekekt�l megk�rdezt�k, hogy h�nyan vannak az apr�szentek, s addig paskolt�k �ket, m�g meg nem adt�k a helyes v�laszt. Ha semmik�pp nem tudt�k v�g�l megmondt�k, hogy 144 000-n.

Maga a vessz�z�s pog�ny eredet� term�kenys�g- �s eg�szs�gvar�zsl� szok�s volt, amelyet az egyh�z is �tvett. A gyermekeket e napon must�rmag�rt k�ldt�k a szomsz�dba.

Must�rmagot j�ttem k�rni,
Tess�k engem j�l elverni.
(Tiszah�t)

Szigetk�zben ezen a napon volt a leg�nyavat�s. Jelent�s esem�ny ez az ifj�k �let�ben, mivel a m�g be nem avatottak nem mehettek ki nyolc ut�n, s nem mehettek kocsm�ba sem. Az er�pr�ba alkalm�val meg kellett mutatniuk, hogy helyt tud-e �llni, hogyan tud dolgozni.

Rem�lem kedves perceket okoz e n�h�ny sor v�gig-olvas�sa. Mialatt nagyany�inkat, nagyap�inkat, esetleg vid�ki rokonainkat k�pzelj�k az esem�nyek k�zep�be, ne feledj�k el, hogy a n�pi hagyom�nyok nem �sleletek, nem egy t�l�nk t�vol �ll�, z�rt vil�g; hanem ez a kult�ra egy olyan szervesen fejl�d� val�s�g, amelynek mi is r�szesei vagyunk.