Ha a m�gia oktat�s�r�l esik sz�, akkor mindig felmer�l az erk�lcsi h�tt�r l�t�nek fontoss�ga. Tan�t�k, b�lcsek �sid�kt�l kezdve figyelmeztetnek r�, milyen fontos, hogy csak a megfelel� tan�tv�ny kez�be ker�ljenek olyan m�gikus eszk�z�k, melyekkel a vil�gra hat�ssal lehet lenni.

Boncoljuk csak sz�t ezt a k�rd�st!
Az erk�lcs �ltal�ban egy olyan rendszer, amely seg�t eligazodni a j� �s a rossz, a helyes �s a helytelen �tveszt�in. Erk�lcsi rendszer�nkre befoly�ssal van a kor szelleme, a megszok�sok, a vall�sok ir�nyelvei �s az egy�n szabads�gra t�rekv�se. Ezek bonyolult kever�ke, - mely igazodik �s v�ltozik a szem�lyis�gnek megfelel�en - alkotja azon szab�lyok �sszess�g�t, melyekkel rendszerint megalapozzuk d�nt�seinket. Ilyenkor ezeket a sablonokat haszn�ljuk, k�m�lve ezzel gondolkod�si kapacit�sunkat. Ha erk�lcs�nk szerint nem helytelen mondjuk egy l�gy meg�l�se, akkor ezt nem gondoljuk �t minden egyes alkalommal, hanem �szt�nb�l odacsapunk annak a piszok l�gynek. A vil�g m�s t�jain meg pont nem csapnak oda, mert az erk�lcsi h�tter�k m�st dikt�l.

De nem csak ilyen nagy viszonylatokban t�rnek el az erk�lcsi norm�k. Tal�n a legk�zelebbi bar�tunknak nem jelent b�nt az, ha elcsen valamit a munkahely�r�l, hiszen ezt szokta meg. A sz�lei �s a kolleg�i is �gy �lnek, sz�m�ra ez a term�szetes. Nek�nk meg �vekig lehet egy rad�r hazavitele miatt b�ntudatunk, pedig v�letlen tett�k csak el.

Nos n�zz�k a j� �s a rossz megfogalmaz�s�t. Biztos �n is megfutotta m�r a maga k�r�t ebben a k�rd�sben �s kik�t�tt egy vil�gos ponton. De ez a val�s�gnak csak egy sz�k szelete �s ahogy bizony�ra tapasztalta, nem mindig igaz a mostani meg�t�l�se sem. Ez bizony�tja azt, hogy m�g mindig nem tudja, mi a rossz �s a j� helyes l�t�sm�dja. A helyes l�t�sm�d ugyanis nem is k�l�nb�zteti meg ezeket, s�t, egy�ltal�n nem k�l�nb�ztet meg semmit sem! Vagyis ha arra a k�rd�semre szeretn�k t�k�letes v�laszt kapni, hogy:
- Hogyan lehet a m�gi�t j�ra haszn�lni? vagy
- Mi a fekete m�gia?
akkor m�r a k�rd�sem eleve hib�s �s mag�val vonja a hib�s v�laszt is.

Teljesen felesleges h�t ezen filoz�f�lni, keresni az �dv�z�t� utat. Ha �gy tesz�nk, akkor m�r meg is tal�ltuk azt! Mert aki j�ra �s/vagy rosszra haszn�lja a m�gi�t, vagy felmer�l benne ennek problematik�ja, az m�g a kett�ss�gben keresi a megold�st. Aki viszont felismeri ennek kil�t�stalans�g�t, az "csak" haszn�l�ja marad a tetteknek - imm�r k�t�d�s n�lk�l. Hiszen tetteinket �ltal�ban valamilyen sz�nd�kkal hajtjuk v�gre, f�ggve ez �ltal a v�geredm�ny milyens�g�t�l. �r�l�nk ha siker�l, szomor�ak lesz�nk ha kudarcba fullad. Megszabadulva azonban a j�ra v�gy�st�l, c�ltalann� v�lhat a cselekv�s �s be�ll a "nem cselekv� cselekv�s" �llapota. Ebben viszont teljesen mindegy, hogy tett�nk eszk�ze egy lap�t vagy egy m�gikus formula.

Az erk�lcs b�kly�it �gy leh�ntva, el lehet jutni a t�k�letes cselekv�s �llapot�ba, ahol m�r k�ptelens�g hib�zni. India b�lcsess�g�nek kivonata, a Mah�b�rata c�m� eposz is ezt a k�rd�st boncolgatja �s �tadja az Isteni tan�t�st a Bhagavad G�t�ban. Emberi gondolkod�s sz�m�ra ez meg�rthetetlen, csak a bels� �t�l�ssel bizonyosodhatunk meg r�la.